Szovjet Laktanyák Magyarországon: Atomtöltetek Magyarországon A Hidegháborúban // Nuclear Warheads In Hungary During The Cold War Era
- Térkép
- Árakkal
- Mit rejtenek a szovjet laktanyák padlásai? - Szellemvárosok Magyarországon
- Atomtöltetek Magyarországon a hidegháborúban // Nuclear Warheads In Hungary During the Cold War Era
A Magyarországon csaknem ötven éven át ideiglenesen állomásozónak minősített szovjet csapatok kivonulását a rendszerváltás éveiben össznépi várakozás előzte meg. Sokan csak akkor hitték el, hogy mindez lehetséges, mikor 1991. június 19-én a záhonyi Tisza-hídon át az akkor még magyar–szovjet határáron az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy is elhagyta az ország területét. Ekkor több mint százezer szovjet állampolgár hagyta el Magyarországot, köztük csaknem ötvenezer katona, mellettük családtagok és polgári alkalmazottak. Ellátásukhoz természetesen jelentős infrastrukturális háttér kapcsolódott. Korabeli adatok szerint 1988 végén a szovjet Déli Hadseregcsoport mintegy 100 helyőrséget tartott fenn, és körülbelül 6000 ingatlant használt. A csapatkivonásokkal egy időben ezeknek az ingatlanoknak a sorsa is kezdte foglalkoztatni a közvéleményt. Az nagyjából köztudott volt, hogy általában enyhén szólva nem a legjobb állapotban voltak az épületek, és gyakran a környezetre is nagyon rossz hatással volt a katonai tevékenység és az azt kísérő gondatlanság.
Térkép
Az egyik szovjet katona időközben távozott, majd harckocsival tért vissza a kocsmába, az épület előtt halálra gázolva egy embert. A példákat hosszan lehetne sorolni, az 1980-as években egyre több került nyilvánosságra. Ez nem jelenti azt, hogy korábban ne történtek volna hasonló esetek. Egész egyszerűen ezeket eltussolták, beszélni is tilos volt róla, s hiába a magyar civil áldozatok, a szovjet elkövetők esetében magyar bíróság nem ítélkezhetett! Őket, ha egyáltalán bíróság elé állították, szovjet katonai rendszabályok alapján, szovjet katonai bíróság ítélhette csak el. Ha valaki időközben megfeledkezett volna arról, hogy egy megszállt országban él, ezek az esetek felfrissíthették a memóriáját. A szovjet csapatok az 1980-as évek második felében már több mint négy évtizede tartózkodtak "ideiglenesen" Magyarországon. A rendszerváltoztatás egyik legfontosabb feladata az ország szabadságának és függetlenségének helyreállítása volt. Négy évtized után, nem meglepő módon, kevesen hittek abban, hogy egyszer a szovjet csapatok elhagyják az országot.
- Elhagyatva Magyarországon 75. - Szovjet laktanya víztornya - YouTube
- Adidas gyerek cipő 25
- Jégvirág cukrászda kazincbarcika
- Íme, a legnagyobb magyar szellemváros - videó - Blikk
- ORIGO CÍMKÉK - drog
- Mit rejtenek a szovjet laktanyák padlásai? - Szellemvárosok Magyarországon
- Ducati energia gyújtás videos
- Frida nappali szekrénysor kika
- Szellemváros Magyarországon 76. - Újmajori szovjet laktanya 2. rész - YouTube
- English file oxford megoldókulcs 3
- Fodrász Veszprém Tesco
- Dr gyöngyössy eszter
Árakkal
A tárgyalások 1990. február 1-jén kezdődtek meg Budapesten, a magyar delegációt Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár, a szovjetet Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes vezette, a feszült légkörben folyó megbeszélések végső szakaszában megfigyelőként részt vett a parlamenti választásokra országos listát állított 12 párt képviseletében Raffay Ernő (MDF), Demszky Gábor (SZDSZ) és Kósa Lajos (Fidesz) is. A csapatkivonásról szóló kormányközi egyezményt 1990. március 10-én Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter írta alá Moszkvában. Ennek értelmében 1991. június 30-ig kellett kivonni a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú civileket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket. A pénzügyi kérdések rendezését a felek későbbre hagyták. Az első szovjet egység, a Hajmáskéren állomásozó szovjet harckocsizó alakulat két nappal később, 1990. március 12-én indult haza. A Magyarországon állomásozó mintegy százezres szovjet haderő 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkezett, ebből 860 volt harckocsi, 600 önjáró tüzérlöveg, 1500 gyalogsági páncélozott harcjármű.
A megszállók és a lakosság kapcsolatáról a szóbeszéden kívül keveset tudunk. Nyilván sokan nagyon sok és jó "üzeletet" tudtak kötni a szovjet katonákkal, akik pálinkáért és élelmiszerért cserébe a gázolajtól kezdve sok minden máshoz hozzájuttatták a laktanyák környékén lakó élelmesebb embereket. Ugyanakkor az 1970-es évektől kezdve egyre több, a megszállók és a civilek között kirobbant konfliktus kerül napvilágra. 1978-ben egy harckocsizó tankkal kitört a bócsai laktanyából és elindulta "hazafelé" a Szovjetunióba, Munkácsra. Az utazásnak azért ezt a különleges és tragikus formáját választotta, mert felettesei nem engedték haza testvére temetésére. Útközben több embert halálra gázolt és megsebesített. Nem ért célba, még bőven a határ előtt elkapták és letartóztatták a szovjet szervek. Hasonlóan tragikusan végződött 1986-ban az italozás egy gyulafirátóti kocsmában. Itt három a hajmáskéri szovjet alakulat katonája és a vendéglátóhely magyar törzsközönsége vitatkozott össze egy korábbi szovjet–magyar válogatott focimeccs eredményén.
Mit rejtenek a szovjet laktanyák padlásai? - Szellemvárosok Magyarországon
Atomtöltetek Magyarországon a hidegháborúban // Nuclear Warheads In Hungary During the Cold War Era
09:06 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
